|
Az oldal szponzora a CARTEL SECURITY Személy- és Vagyonvédelmi Kft Szíházak Budapest Bábszínház, gyermekszínház Műsorkereső, jegyirodák Színház ajánló Előadás ajánló | KÖZÉP-EURÓPA EGYIK LEGSZEBB SZÍNHÁZA:
A 110 ÉVES VÍGSZÍNHÁZ | 
| Két zseniális építész, az osztrák származású Fellner és a porosz Helmer a századforduló évtizedeiben megtervezte és megalkotta az európai polgárság színházideálját, és Odesszától Prágáig, Bécstõl Budapestig 47 gyönyörûséges színházépület hirdeti azóta is e két nagyszerû tervezõ emlékét. | | | A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlõdõ polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelõ színházat akart. 1896-ban egy év alatt felépült az impozáns Vígszínház, amely mögött az építés évében még mocsaras terület húzódott, ahol banditák, tolvajok és gyilkosok bujkáltak. Aztán pillanatok alatt kiépült körülötte a világszép Budapest, illetve a polgárság új központja: a Lipótváros. Szépséget és eleganciát sugárzó nézõterére több mint ezer ember fér be, mégis ritkán kellett üres széksorok elõtt játszani a színészeknek: az elsõ pillanataitól kezdve telt házakat vonzott ez a színház. A budapesti polgárság ünnepelte színészeit, utánozta a színpadon látott jelmezeket, ruhákat, díszleteket, berendezéseket. Kultusza volt a Vígszínház elõadásaink és színészeinek. | | |
- az oldal teteje - - az oldal teteje - - az oldal teteje - | | OPERETTSZÍNHÁZ | A Budapesti Operettszínház története, épülete Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató-palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők". 1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során mindig legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest- Bécs mellett- az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról. Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János. |
| A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában, Elisabeth. A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt. 1966-ban átépítették az épületet, amikoris jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekon-strukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondícionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak- lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok- harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parkettaburkolattal. A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársonykárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegórikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét. | | | | | |
- az oldal teteje - | | Operettszínház: | MOZART | | | Wolfgang Mozart: DOLHAI ATTILA, MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT Amadé, a porcelánfiú: RÓNAI ANDRÁS, VISNYEI JÓZSEF, RÓNAI ATTILA Hieronymus Colloredo salzburgi hercegérsek: SZABÓ P. SZILVESZTER, NÉMETH ATTILA Constanze Weber: SZINETÁR DÓRA, SIMÉNFALVY ÁGOTA Leopold Mozart: FÖLDES TAMÁS, PÁLFALVY ATTILA Nannerl Mozart: JANZA KATA, BÍRÓ ESZTER | | | Díszlet: Khell Csörsz Jelmeztervező: Velich Rita Világítástervező: Somfai Péter Zeneszerző: Sylvester Lévay Magyarszöveg: Müller Péter SziámiZenei vezető: Makláry László Koreográfus: Lőcsei Jenő Szöveg és dalszöveg: Michael Kunze Rendezőasszisztens: Somogyi Szilárd, Reményi József Rendező: Kerényi Miklós Gábor | | | Lévay Szilveszter és Michael Kunze vérbeli, hisztériás - sikerszagú musicalja bécsi és hamburgi sorozat után érkezett Budapestre... és itt is igazolta az előzetes várakozást! Siker! Óriási siker! A 20. sz. vége felé kialakult Mozart-láz felfedezte a zeneszerző szélsőséges, lázadó személyiségét és jó pár műalkotást eredményezett. Ezek közül kiemelkedik az Amadeus film és színpadi változata, valamint Sylvester Levay Mozart!-ja. Utóbbi új szempontok szerint közelít a hőshöz, Wolfgangot szinte mai fiatalként kezeli, aki képtelen elviselni az atyai uralkodást, a császárvárosi intrikákat, - s miközben így harcban áll a külvilággal, belül sincs békéje, gyermekkori énje a zseniális Amadé minden mozdulatát befolyásolja, s nem engedi szabadon. Izgalmas musicalzene, áradó, slágergyanús dalokkal fűszerezve. Érdekes változatos, nagyon mai, nagyon emberi történet egy fiatalról, aki nem bír, nem akar beleilleszkedni a világ unalmas sémáiba, s akit úgy hívnak: Mozart! |
- az oldal teteje -
|
